Klímaberendezés

Lakásunk, irodánk, családi házunk klimatizálására napjainkban egyre nagyobb az igény, hiszen ki ne szeretne egy kellemes légkörű, komfortos környezetben dolgozni, pihenni. Ennek legegyszerűbb, leggyorsabb elérési módja, ha légkondicionálókat telepítünk a helyiségekbe.

Hogyan működik egy klímaberendezés?

A klímaberendezések beltéri egységében érzékelő figyeli a szoba hőmérsékletét. Ezt az értéket a belső elektronika folyamatosan figyeli, és folyamatosan összehasonlítja azzal, amit beállítottunk a távirányítón. Egy hagyományos elven működő klímaberendezés esetében, ha a szoba hőmérséklete meghaladja az általunk beállított hőmérsékletet, a kompresszor bekapcsol, és a klímaberendezés beltéri egysége hűteni kezd. A klíma akkor kapcsol ki, ha szoba hőmérséklete ismét a beállított hőmérséklet alá esik. Ez a régi módszer folyamatos ki-be kapcsolgatással tartja fenn a beállított hőmérsékletet.

Az inverteres klímák abban különböznek a hagyományostól, hogy nem kapcsolnak ki és nem is kapcsolnak be igazán, hanem valahol a kettő között dolgoznak, ami a terhelés szempontjából rendkívüli előny. Az inverteres teljesítmény-vezérlés folyamatos szabályozást tesz lehetővé, így az inverteres klíma, működésének minden pillanatában akkora teljesítménnyel üzemel, amekkorát a körülmények megkívánnak. Az inverteres klímaberendezések egyre jobban közkedveltek, hiszen a halk kültéri egységük és a széles hőmérséklet tartományú működésük mellett rendkívül energiatakarékosak, és bőven visszahozzák az árukat.

Műszaki elve szerint adott egy rendszer, amiben olyan folyadék van, melynek a forráspontja légköri nyomáson -30°C körüli. Amíg a kompresszort el nem indítjuk, addig azonos nyomás van a rendszerben. Ahogy elindul, az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedik. A hűtőközeg kezd feltorlódni a kondenzátorban, és nagy nyomáson cseppfolyóssá válik. Ha elég a folyadék, a fojtáshoz ér, majd átlépve azon a kisnyomású elpárologtatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt forrásnak indul és elpárolog, ezzel pedig hőt von el, vagyis beindul a hűtés. A keletkezett gőzt a kompresszor beszívja,majd a kondenzátorba pumpálja, ahol a nagy nyomástól felmelegszik, majd lehűlve ismét cseppfolyóssá válik a hűtőközeg. Majd újra kezdődik a folyamat. A gépek elektronikusan irányítják az adagoló szelepet és a kompresszort is, így az adagoló mindig csak annyit adagol, ami el tud párologni, a kompresszor pedig csak annyira forog, hogy éppen 0 fok legyen az elpárolgási nyomás. Ez az inverteres működés lényege.

Ma már szinte minden modell fűtő kivitelű is, így a klímaberendezéseket kiegészítő fűtésre is alkalmazhatjuk az átmeneti tavaszi, őszi időszakokban.

A klímaberendezések fajtái

Hogy milyen klímát válasszunk, a különböző fajtájú és típusú berendezések mára kialakult széles választéka könnyíti meg.

- A legelterjedtebbek, az oldalfali split (osztott rendszerű) klímaberendezések. Ezek már lakott, kész lakásokban is felszerelhetőek, hiszen a telepítésük nem jár túl nagy bontással. Az áruk az utóbbi években egyre kedvezőbb, így többek számára hozzáférhetőbbé válik. A split klíma készülékek egy beltéri és egy kültéri egységből állnak, de léteznek úgynevezett multikivitelben is, ami azt jelenti, hogy egy kültéri egységre több beltéri egység is ráköthető. Ez helytakarékossági szempontból és esztétikailag is igen jelentős lehet az épület homlokzati képét tekintve.

- A legelőnyösebb megoldás a kazettás klíma készülék, hiszen négy irányú kifújásával biztosítja a legegyenletesebb hőmérséklet eloszlást. Általában irodákban, üzlethelyiségekben alkalmazzák, hiszen beszereléséhez álmennyezet szükséges. Természetesen multi kivitelben is gyártják.

- Álmennyezet fölötti lehetőség, a légcsatornázható klíma, amikor a beltéri klíma egységből semmi nem látszik és a légbefúvás díszrácsokon át, légcsatornákon keresztül történik.

- Megkülönböztetünk parapet típusú klíma berendezéseket is, melyek oldalfalra a radiátorok helyére szerelhetőek.

- Nagyobb légterek hűtésére alkalmazzák a mennyezeti klíma gépeket, melyek igen esztétikusak, külsejükben a parapet típusokkal megegyezőek.

 
- Kisebb helységekben használatosak a mobilklímák, melyek lényegesen kisebb hatásfokúak, és hangosabbak is mint a split készülékek. Itt egy házba van építve a kompresszor, a párologtató, a ventillátor és a kondenzátor, és a párologtatón átfújt levegő hűti a helyiséget, a kondenzátoron átáramló meleg levegőt pedig a szabadba vezetik egy csövön keresztül. Egyes készülékeket nemcsak klimatizálásra, hanem páratartalom szabályozására és fűtésre is lehet használni. A készülék elég zajos, és a ki-be kapcsolgatása is zavaró lehet.

 
- Az ablakklíma burkolatán belüli tér egy hőszigetelt válaszfallal két részre van osztva. Az egyik részben közvetlen elpárologtatású léghűtő, ventillátor és légszűrő, a másik részben a kompresszor és a kondenzátor található. A ventillátor beszívja a helyiség levegőjét, majd lehűtve visszafújja. Nevét onnan kapta, hogy rendszerint ablakba, esetleg könnyűszerkezetes házak falába építik úgy, hogy a párologtatót magában foglaló beltéri egység a hűtendő helyiségben, a másik - a kompresszorral és a kondenzátorral - a szabadban van. Az ablakklímák nem igazán elterjedtek, mert igen zajosak, mivel a kompresszoruk hangja közvetlenül bejut a belső térbe.

A BART-Air Klíma Kft. kínálatában a legjobb gyártók bevált, kiváló termékeit találja meg!